Foci a legjobb:D

Ez egy teszt honlap!A cél az hogy mindenki lássa nem olyan nehéz egy ilyn kezelése!

A labdarúgás (angol eredetű szóval football, közhasználatú becenevén foci) egy labdajáték, amit a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a labdát az ellenfél kapujába juttassák, és így minél több gólt szerezzenek.

A játékot főleg lábbal játszák, de a játékos minden testrészét használhatja a labda irányítására, kivéve a két karját. Ez alól csak a kapusok kivételek, akiknek a tizenhatos vonalon belül nincs tiltott testrésze, azon kívül viszont ők is rendes mezőnyjátékosok.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) felmérése szerint a játékot világszerte több mint 240 millió ember játssza rendszeresen több mint 200 országban. Hétvégenként több millió néző követi nyomon kedvenc csapatának játékát a helyszínen vagy televízión keresztül.

Az egyszerű szabályok és a minimális sportszerigény kétségtelenül hozzájárult a játék elterjedéséhez.

Európa, Latin-Amerika, valamint egyre inkább Afrika, illetve Ázsia lakosainak életében fontos szerepet játszik ez a játék, néhol rajonganak a játékosok és helyi csapatok iránt.

Gyakran mondják, hogy ez a világ legnépszerűbb csapatsportja.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

 

Története [szerkesztés]

A térkép a labdarúgás népszerűségét mutatja a világon. Azok az országok, amelyekben a labdarúgás a legnépszerűbb sportág, zölddel, amíg azok az országok, ahol a labdarúgás kevésbé népszerű, pirossal vannak jelölve. A zöld és piros különböző árnyalatai az 1,000 lakosra jutó játékosok számát mutatja, egy 2006-os felmérés alapján.

A labda rúgásával kapcsolatos játékokat a történelem során számos országban játszották. A FIFA szerint "nagyon kezdetleges volt a játéknak az a szakasza, amit Kínában gyakoroltak az i. e. 2. és az i. e. 3. évezredben (a játék neve cuju volt)".[1] Kínában, az egész nép körében elterjedt kultikus jellegű labdajáték a tsu-küh (rúgni-labda) volt. Közép-Mexikóban az olmékok a tlacstli labdajátékot művelték egy tömör kaucsuklabdával. Az Ókori Róma játéka, a harpastum, egy rögbiféle játék volt, leginkább ez lehet a labdarúgás távoli elődje. A római légiók hóditó útjukra magukkal vitték a szőrrel bélelt felfújt hólyagot, a bőrlabdát. A labdajátékok számos variációját játszották a középkori Európában, melynek különböző területein a szabályok nagymértékben eltérőek voltak. 1400 körül Firenzében a calció labdajátékot játszották előírt szabályok mellett, rögzített méretű játéktéren.

A modern szabályok alapjait a 19. század közepén akkor fektették le, amikor különválasztották a rögbit és a futballt.

A Cambridge-i Szabályokat 1848-ban foglalták írásba a Cambridge-i Egyetemen, ahol részletesen kidolgozták a későbbi rendszert. A Cambridge-i Szabályokat a Trinity Collegeban írták le, ahol találkozott egymással az Eton, a Harrow, a Rugby, a Winchester és a Shrewsbury iskola képviselője. Ez nem volt általánosan elfogadott. Az 1850-es évek alatt sok klub nem állt kapcsolatban az iskolákkal és egyetemekkel, így különféle formáit játszották a labdarúgásnak. Közülük néhány saját szabályzattal bukkant fel, a legnevezetesebb a Sheffield Football Club, melyet korábbi középiskolai tanulók alapítottak 1855 októberében.[2] 1862-ben John Charles Thring a Uppingham Schoolból megalkotta a befolyásos szabálykönyvet.[3]

Ezek a folyamatos próbálkozások hozzájárultak a The Football Association (The FA vagy Angol Labdarúgó-szövetség) 1863-as létrehozásához, amelynek az első gyűlése 1863. október 26. reggelén volt a Freemason's Tavern-en a Great Queen Streeten, Londonban.[4]

Anglia, Skócia, Wales és Írország Labdarúgó-szövetsége 1885-ben megalakítja az International Football Association Borard-ot, amely egyedül jogosult a szabályok módosítására és a velük kapcsolatos döntések meghozatalára. Nem tartozik a FIFA alárendeltségébe.

A Fédération Internationale de Football Association (FIFA), a labdarúgás nemzetközi vezető szervezete hat alapító tag közreműködésével 1904-ben alakult Párizsban, és kijelentették, hogy ragaszkodni fognak az egyesületi labdarúgás szabályaihoz, a Laws of the Game-hez. A játék iránti népszerűség nemzetközi növekedése lehetővé tette 1913-ban a FIFA tagjainak belépését az International Football Association Boardba. A testületben jelenleg a négy brit szövetség alapítójának egy-egy szavazata mellett, a FIFA két képviselőjének négy szavazata van a döntések meghozatalánál.

Napjainkban a labdarúgást az egész világon amatőr- és hivatásos szinten űzik. Az emberek milliói mennek ki a stadionokba, hogy figyelemmel kísérjék a kedvenc csapatukat,[5] miközben milliárdok nézik a mérkőzéseket a televízión keresztül.[6] A FIFA 2001-es felmérése szerint több mint 200 országból körülbelül 240 millió ember rendszeresen futballozik.[7] Az egyszerű szabályok és minimális felszerelésigény kétségkívül elősegíti a terjedését és a népszerűségének növekedését.

A világ számos részén szenvedélyeket idéz elő, és fontos szerepet játszik a szurkolók, a helyi közösségek és az egész nemzet életében; ezért gyakran állítják róla, hogy ez a világ legnépszerűbb sportja. Az ESPN bejelentette, hogy az elefántcsontparti labdarúgó-válogatott elősegítette a fegyverszünet rögzítését a 2005-ös nemzeti polgárháborúban. Ennek ellentéte, amikor a labdarúgás volt a közvetlen oka az 1969 júniusában kirobbant, Salvador és Honduras közötti Futballháborúnak.[8] A sport súlyosbította a feszültséget az 1990-es évekbeli Délszláv háborúban, amikor az NK Dinamo Zagreb és az FK Crvena Zvezda közötti mérkőzést törölték az 1990. márciusi lázadás miatt.[9]

Labdarúgó-világbajnokság [szerkesztés]

Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban. Az első döntőt Uruguay – Argentína (4:2) játszotta. Sok ország - Európából a nagy távolság és a jelentős költségek miatt csak négy csapat képviselte a labdarúgást - nem vett részt a tornán, így a legtöbb résztvevő az Amerikai földrészről érkezett. 1934-tő az európai csapatok is érdeklődni kezdtek a rendezvény iránt, ezért a tornát követően a verseny egyre jobban kiteljesedve a világ legnagyobb labdarúgó eseményévé vált. Ettől kezdve egyéb bajnokságok is kialakultak - az Európa-bajnokság, a Dél-amerikai Copa América, az óceániai OFC-nemzetek kupája, az Ázsia-kupa, az afrikai nemzetek kupája és az Észak-amerikai CONCACAF-aranykupa, melyek mind a kontinensük legfőbb labdarúgó rendezvénye. A brazil csapat - amely "Seleção"-ként is ismert - a legtöbb világbajnoki-címmel rendelkező ország, öt alkalommal volt győztes. A második helyezett Olaszország négy győzelemmel, ők nyerték meg a legutóbbi, 2006-os kiírást is.

Női labdarúgó-világbajnokság [szerkesztés]

A női labdarúgó-világbajnokságot az 1991-es női labdarúgó-világbajnoksággal kezdték meg, melynek házigazdája Kína volt, és 12 csapat képviselte az országát. Több mint 650,000 néző figyelte a helyszínen az 1999-es női labdarúgó-világbajnokságot, és közel 1 milliárdan nézték 70 országból. A 2003-as női labdarúgó-világbajnokságra 16 együttes érkezett és versenyzett a döntőben. Idáig öt tornát rendeztek (2008-ig), az USA és Németország kétszer nyert, Norvégia egyszeres győztes. A női szövetségek azonosak a férfiakéval: Óceánia (OFC), Európa (UEFA), Észak-, Közép-Amerika és karib-térség (CONCACAF), Dél-Amerika (CONMEBOL), Ázsia (AFC) és Afrika (CAF). Az USA leghíresebb gólját Brandi Chastain szerezte 1999-ben.

Labdarúgás Magyarországon [szerkesztés]

A magyarországi labdarúgás legelső irodalmi emléke 1879-ből származik. Molnár Lajos a MAC egyik alapítója tesz említést "Athletikai Gyakorlatok" című szakmunkájában. A pesti református főgimnáziumban 1882-ben hozták létre az első szabadtéri játszó társaságot, ahol a diákok örömmel ismerkedtek a "rúgosdi" játékkal is. A magyar labdarúgás következő fontos dátuma 1885. június 16-a volt, ugyanis ekkor alakult meg az egyik legjelentősebb hazai egyesület, az Újpesti Torna Egylet.

1901. január 19-én 13 egyesület képviseletében alapították meg a Magyar Labdarúgó-szövetséget, amelynek önállóságát a FIFA 1907-ben Amszterdamban tartott ülésén mindörökre elismerte, ezzel fel is vette a tagjai közé. Az első bajnokságot az alakuló közgyűlésen megválasztott tanács február 4-én már ki is írta, a jelentkező csapatokat az addigi hazai barátságos és nemzetközi mérkőzéseiken elért eredményeik alapján két csoportra osztották. Válogatottunk 1902. október 12-én játszotta első hivatalos mérkőzését, a találkozó helyszíne Bécs volt, az ellenfél Ausztria. A végeredmény 5–0-s osztrák sikert hozott. A Magyar Kupának az 1909-1910-es idényben volt az első szezonja, a rendezvény győztese az MTK lett. Azóta a legjelentősebb magyar meccs az UTE és az FTC mindenkori csapatának a meccse lett amely a világ második legnagyobb városi meccse, Derby néven emlegetik a szurkolók. Városi rangadók közül csak a több mint 250 szer megrendezett Old Firm a skót szupermeccs, a Rangers-Celtic meccs elözi meg. A bajnokságban 204 szer találkozott hazánk 2 legnagyobb szurkolótáborral rendelkező klubja, továbbá magyar, illetve nemzetközi kupákban is kb 100 szor, egyéb mérkőzésekkel pedig még többször. Az ország lakosságának mintegy fele bevalottan e két klub valamelyikének szurkolója, egymás elleni meccseik a labdarúgás legrosszabb időszakában is teltházasak, a két szurkolótábor egymáshoz fűződő viszonya miatt feltüzelt, paprikás ugyanakkor Európában is kiemelkedő hangulatúak. A két szurkolótábor a magyar labdarugás talán legmeghatározóbb alakja ha valamely kérdésben egyetért, például a 2012-es EB pályázat (a pályázatot nem Magyarország nyerte, hanem a Lengyel - Ukrán páros), ugyanakkor politikailag se elhanyagolható erő.

Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a nemzeti csapatunk ezüstérmet szerzett, a döntőben Olaszországtól szenvedett 4–2-es vereséget. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon a magyar válogatott elérte első nemzetközi sikerét: a Helsinkiben rendezett fináléban 2–0-s győzelmet aratott a jugoszlávok felett, Puskás és Czibor volt a két gólszerző.

A magyar labdarúgás egyik legjelentősebb sikerét 1953. november 25-én könyvelhette el Londonban. A hazai környezetben európai csapattól már 90 éve veretlen angol labdarúgó-válogatottat 6–3-ra győzte le. A találkozó az "évszázad mérkőzése" néven híresült el. Ezt ismét csak ezüstérem követte a 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Ezúttal a döntőben hiába vezetett a magyar csapat már a 9. percben 2–0 arányban, végül az NSZK-é lett a világbajnoki cím. Az 1964-es olimpián ismételten aranyéremmel gazdagodott a csapat. Tokióban Csehszlovákia marad alul 2–1-re a magyar-válogatott ellen. Legutóbb 1996-ban, Atlantában volt jelen olimpiai-válogatott csapatunk.

Magyarország utoljára az 1986-os labdarúgó-világbajnokságon szerepelt. Ugyanebben az évben játszotta első hivatalos mérkőzését a magyar futsal-válogatott, amely 8–3-as győzelemmel mutatkozott be.

A legutóbbi jelentős nemzetközi klubsikert az Újpest érte el azzal hogy megnyerte az 1930. évi Bajnokok Tornáját ami a BEK illetve a BL elődje. A rendszerváltás óta a Ferencvárosi TC érte el azzal, hogy bejutott a Bajnokok Ligája 1995-96-os kiírásába. 2009-ben a Debreceni VSC is megismételte a Ferencvárosi TC sikerét azzal, hogy bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe.

Alapszabályok [szerkesztés]

A pálya vázlata

A játékot 2×45 percig játsszák, ezeket nevezik félidőknek. A nem játékkal töltött időt (például sérülés, csere) a bírók a félidők végén hosszabbítás formájában beszámítják.

A játék célja a gól, vagyis a labdának az ellenfél kapujába való juttatása. A gól akkor szabályos, ha a labda teljes terjedelmével átjutott a gólvonalon.[10] Az a csapat nyeri a mérkőzést, aki a játékidő alatt több gólt ér el. Ha a két csapat góljainak száma megegyezik akkor a meccs döntetlen.

Mindkét csapatban 11 játékos van egyidőben a pályán (amennyiben nincs kiállítás), de lehetőség van a cserére. Hivatalos mérkőzéseken hármat lehet cserélni, barátságos meccseken a két csapat a játékvezetővel egyetértésben megegyezhet a cserelehetőségek számában. Az a játékos, akit edzője lecserélt, már nem térhet vissza a pályára az adott meccsen (kivétel az edzőmérkőzés).

Nemzetközi labdarúgó-szövetségek [szerkesztés]

A FIFA tagországai

A labdarúgás vezető szervezete (beleértve más alfajait is, mint például a futsal és a strandlabdarúgás) a Fédération Internationale de Football Association (FIFA). A FIFA központja a svájci Zürichben található. A FIFA jelenleg 208 tagországgal rendelkezik. A szervezetet Párizsban alapították 1904. május 21-én.

Hat regionális szövetsége van a FIFA-nak, amelyek a következőek:

██ Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) – Ázsia és Ausztrália

██ Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) – Afrika

██ Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja (CONCACAF) – Észak-, Közép-Amerika és Karib-térség

██ Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL) – Dél-Amerika

██ Óceániai Labdarúgó-szövetség (OFC) – Óceánia (kivéve Ausztrália)

██ Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) – Európa

Az NF-Tanács tagországai

A nem képviselt nemzetek és közösségek, autonóm területek és mikronemzetek labdarúgó-válogatottjainak képviseletében a alakult meg az NF-Tanács (angolul: New Federation-Board, franciául: Nouvelle Fédération-Board). A 2003. december 12-én alakult sportszervezet célja, hogy minden olyan labdarúgó-válogatott számára nemzetközi szereplést biztosítson, amelyek etnikai, földrajzi, avagy politikai helyzetük miatt nem lehetnek a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) tagjai. Az NF-Tanács labdarúgótornája - a FIFA labdarúgó-világbajnokságának mintájára - a VIVA-világkupa, amely eddig egy alkalommal került megrendezésre.

Nagyobb nemzetközi bajnokságok [szerkesztés]

Világméretű nemzetközi tornák [szerkesztés]

A legnevesebb nemzetközi labdarúgó kupa a FIFA által négy évenként megrendezett labdarúgó-világbajnokság. A kontinentális szövetségek által szervezett selejtezőkben több mint 190 nemzeti válogatott méri össze erejét a döntőbe jutásért. A négyhetes döntő tornán jelenleg 32 nemzeti csapat (1998 előtt 24) versenyezhet a trófeáért. A legutóbbi világbajnokságot 2006-ban Németországban rendezték, ahol végül az olasz válogatott diadalmaskodott.

1900 óta a labdarúgás megtalálható a nyári olimpiai játékok programjában is, az 1932-es Los Angeles-i játékok kivételével. Eredetileg csak amatőrök játszhattak. Annak ellenére, hogy az 1984-es nyári játékok óta a hivatásos labdarúgók is nevezhetők, a különböző megkötések miatt az országok nem a legerősebb csapatukat küldik. Jelenleg az olimpiai férfi tornán csak a 23 év alattiak játszhatnak, adott számú „túlkoros” mellett. Ennek következményeként a trófeának nincs akkora presztízse és jelentősége, mint a labdarúgó-világbajnokságnak. A női labdarúgás 1996-ban kapott helyet a programban, azonban a férfiakéhoz hasonló megszorítások nélkül. Így a nemzetközi megítélése hasonlít a női labdarúgó-világbajnokságéra.

Nagyobb nemzetközi tornák [szerkesztés]

A jelentős versenyek közé tartoznak a FIFA és a kontinentális szövetségek (AFC, CAF, CONCACAF, CONMEBOL, OFC, UEFA) által rendezett bajnokságok. Utánuk a klubcsapatok nagyobb megmérettetései találhatók:

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »